Mond meg Te…
Betelt a pohár. Letaglóznak a cunamiként ránk zúduló reklámok. Újra és újra. Egymást túllicitálva akarnak rám, rád, valamennyiünk- re hatni. Pedig nem is vagyunk egyformák. Ami az egyik embernek hasznára válik, az a másiknak kárt is okozhat. Látszólag útba igazi- tanak a gyógyszer mellé csatolt szabvány szöveggel, de ezt csak a vásárlás után ismerhetjük meg – otthon. Iszonyúan összezavarnak a leírtak. Tanácstalanságunkkal magunkra maradunk általában. Azt olvastam az ajánlott gyógyszer papírján minap, ha beszedem a tablettát, akár kómába is eshetek. Végig futott az agyamon, egyedül vagyok a lakásban, beveszem a gyógyszert, kómába esek, mi történik ezután? Visszatérhetek-e még az életbe?
Orvosoktól tudjuk, kórházi fertőzésekben több ember hal meg manapság, mint közlekedési balesetben – így mondták. Valahol azt olvastam régen, több mint háromezer ember vesztét a gyógyszerek mellékhatásai okozták és 200 ezerre tehető azoknak a száma, akik a nem megfelelő gyógyszer miatt kerültek kórházba. Hogy pontosan mennyi idő alatt, arról nem szólt a fáma. Úgy tudom, az orvosok aláírásukkal hitelesítették szavaikat. Mi mást tehetnék én ebben a helyzetben, mint trendhagyó blogomban elmondom, miben hiszek, mit tudok, mit látok jónak. Mert vallom, nem a tablettákba, kapszulákba, bogyókba zárt kémiai világ az egyetlen lehetséges jó megoldás.
Belegondoltál valaha: szervezeted megnyilvánulásait nap, mint nap érzékeled, átéled és megéled, mégis idegenekre hagyatkozol. Tőlük várod a megoldást. De amíg nem vállalja az ember, hogy életét, egészségét befolyásoló döntéseket hozzon, és azt végre is hajtsa, kiszolgáltatott és sebezhető marad.
Mond meg Te, miként akarod túlélni az időt!
Egyáltalán akarod?
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: