Főzés- vagy étkezés közben valószínűleg nem gondolsz az ételek vitamintartalmára. Az egyre szaporodó betegségek, halálokok viszont sürgetik a természetes életmódot, amiben alapvető szerep jut a vitaminoknak, az életet működtető, tehát nélkülözhetetlen hatóanyagoknak. Eredetileg szándékomban volt feltüntetni mi a szervezet szükséglete egyes vitaminokból, de mégsem teszem, mert a legkülönbözőbb mennyiségek találhatók írásos ismertetőkben, táplálékkiegészítőkben, vitamin kapszulákban és más készítményekben, mintha vitaminvetélkedő zajlana. Ember legyen a talpán, aki követni tudja ezt. Közismert a zsírban oldódók felszaporodhatnak a szervezetben, és támadásba lendülhetnek. Egy jó nevű orvos szerint alapvetően a táplálék mennyisége, minősége a fontos. Példaként a cukrok elégetésében “részt vevő” B-vitaminról mondta: minél több szénhidrátot fogyasztunk, annál több B-vitaminra van szükségünk. Meghatározó lehet szervezetünk állapota, a táplálék elkészítésének körülménye, szűkebb és tágabb környezetünk szennyezettsége is, de például a gyógyszerfogyasztás, a dohányzás, a kólázás is felrúghatja a vitaminkalkulációt. Másként fogalmazva, törekedni kell a friss, lehetőleg termőhelyén beérett zöldségből, gyümölcsből készített változatos ételek fogyasztására, a kiegyensúlyozott étrendre, a természetes életmódra, kerülve a gyógyszereket, alkalmasint a táplálék-kiegészítőket, a káros hatásokat. Megtörtént: egy C-vitaminnak nevezett “étrend-kiegészítőbe” emésztési zavarokat okozó sűrítő anyagot tettek, az alkalmazott színezék is “gyanúsnak” mondható, azaz miközben az ember gyereke gyanútlanul ezt a C-vitamint szedi, megbetegíti magát. Gondold át, és persze körültekintően járj el vitamin-ügyben. A-vitamin: retinolnak, axeroftolnak is nevezik, és a növekedés hatóanyagaként tartják számon. Hiánya farkasvakságot, látászavart, nyálkahártya-lobosodást, bőrbetegségeket idéz elő. Jó ha tudod, a hámszövet sorvadása, elszarusodása mellett a szem szaruhártyája kiszáradhat, kifekélyesedhet, ha kevés A-vitaminhoz jut. A haj is kihullhat, fogékonyabbá tesz az influenzával, a náthával, a kötőhártya-gyulladással szemben. Megbetegedhet a gyomor, a vesemedence, az epehólyag, a szájüreg, a húgyhólyag. A legtöbb A-vitamin a csukamájolajban van, de forrása a csirkemáj, a vaj, az alma a sajt, a fokhagyma, a sárgarépa, a tojássárgája, a zöldbab a karalábé, a kapor, a kelkáposzta, a paprika, a szilva. A szervezet közvetett úton is hozzájuthat, hiszen a napsugár hatására a növényekben képződött karotin a májba jutva két molekula A-vitaminra hasad, amit a vérkeringés juttat el mindenhová. Béta-karotint tartalmaz: brokkoli, mángold, cikória, kerti zsázsa, borsó, a fehér- és vörös fejeskáposzta, sárgadinnye, saláta, sütőtök, szelídgesztenye. Meg kell említenem az utóbbi időben egyre erősödő karotin-vitát. Az egyik oldal a béta-karotin rákmegelőző hatása mellett voksol, a másik oldal éppen az ellenkezőjét vallja. Pontosabban a Rajtunk is múlik című könyvben a következő olvasható: “Egy friss tanulmány szerint… a vitaminpótlás káros is lehet. A béta-karotin szedőkben a tüdőrák előfordulásának szignifikáns, meghatározó növekedését figyelték meg.” Tudnod kell, az A-vitamin zsírban oldódik s mint ilyen felszaporodhat a szervezetben, a szükségesnél több hatóanyag megsárgítja az ember tenyerét, talpát, akár a haja is hullni kezdhet. Ráadásul csontállománya meggyengülhet, gyakran eltörhetnek csontjai. Amikor a B-vitamint említem, tulajdonképpen vízben oldódó családról beszélek, ami azt is jelenti, nem halmozódik fel a szervezetben, a felesleg eltávozik a vizelettel. Mégis, egyéni érzékenység, túladagolás előfordulhat tiaminból (B1) és a piridoxinból (B6). Előbbinél remegés, görcsök léphetnek fel, míg az utóbbi esetben perifériás idegkárosodás következhet be. A B1 nagy mennyiségben van az élesztőben, elsősorban az agyműködésre és az anyagcserére hat. Javítja a szellemi tevékenységet, nélkülözhetetlen az izom- és idegműködésben, segít meggátolni a székrekedés létrejöttét és a gyomorsavképzésben is szerepet játszik. Hiánya étvágytalanságot, emésztési zavart, lassú szívműködést, szívizom károsodást, fáradékonyságot, álmatlanságot, félelemérzetet, szorongást és akár elmezavart is okozhat. Forrásának tekinthető a már említett élesztőn kívül a káposzta, a bab, borsó, barna rizs, burgonya, dió, cékla,csalán, fokhagyma, karfiol, karalábé, lencse, paradicsom, sárgarépa, szelídgesztenye. A B2-nek, más néven riboflavinnak (laktoflavin) az anyagcsere folyamatokban jut fontos szerep. Különösen azért, mert a B6-, a B12-, és a folsavval együtt csökkenti a fejlődési rendellenességet, az agyvérzést, elbutulást, szívinfarktust, trombózist előidéző homocisztein szintjét. Képes “kordában” tartani, hogy ne viselkedjen méregként, és ne aktiválja a meszesedést elősegítő ártó LDL koleszterint. Erősíti a hajat, a körmöket. A B2 hiánya még szemlencse-károsodást, bőrelváltozást is előidézhet. Sok B2-t tartalmaz a sajt, a tej, a szelídgesztenye, a hús, a tojás, a gomba, a csipkebogyó, a káposzta, a mandula, cékla. Vannak vitaminok, amelyek kémiai nevet kaptak egykor. Ilyen a nikotinsav (niacin), amit ma már egyre inkább B3-ként emlegetnek. Feltétlenül szükség van rá a vérkeringés, az ideg- és az emésztőrendszer egészséges működéséhez. A hormonok sem nélkülözhetik, csökkenti a koleszterinszintet, mert szerepe van a zsíranyagcserében. Értágító hatása miatt megszünteti, legalábbis jelentősen mérsékli a migrénes fejfájást. Hiánya igen komoly anyagcserezavart, bőr- és szájnyálka-gyulladást okoz. Főként a belső szervek, a máj, a vese, a mandula, a cékla és az élesztő tartalmaz nagyobb mennyiségben. A pantoténsav, azaz a B5-vitamin említésekor érdemes kiemelni, fontos szerepet játszik a mellékvese működtetésében. Segíti a sejtek felépítését, növekedését, a központi idegrendszer kifejlődését és nem utolsó sorban a káros stresszhatások, szorongások, fertőzések kivédését, az egészség helyreállítását. Hiánya álmatlanságot, szédülést, gyomorpanaszokat, izomgyengeséget, szűnni nem akaró fáradságot, alacsony vérnyomást és -vércukorszintet okozhat. Állatkísérletek alapján kimondták, a pantoténsav hiánya hajlamossá teszi az embert a légúti- és a gyulladásos megbetegedésekre, csökken a bőr ellenálló-képessége. Tapasztaltak embereken olyan idegrendszeri zavarokat, amelyekről feltételezik, hogy a pantoténsav hiánya váltotta ki. Valószínűleg az őszülés bekövetkeztében is szerepet játszik. Szinte bizonyosra mondható, hogy ha szalicilkészítménnyel kezelnek valakit huzamosabb ideig, annál fellép a hiány. B5-vitamin az élesztőben, a tojássárgájában, a májban, a halikrában és a méhpempőben fordul elő jelentős mennyiségben. De van a dióban, a lencsében, babban, feles borsóban, földimogyoróban is.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: