Nehéz eldönteni, jó úton járnak-e az élelmiszergyártók, ha vitaminozzák gyártmányaikat. A zsírban oldódok viszonylag könnyen felhalmozódhatnak a szervezetben. De mindazoknak, akik nem esznek változatosan, tehát emiatt nem jutnak elegendő vitaminhoz, valószínűleg segít a margarinok, az italok vagy más élelmiszerek “felturbózása”. És a többieknek…? A B6 azaz a piridoxin részt vesz az anyagcsere-folyamatokban és az idegrendszerre tett hatása miatt, a migrén gyógyítására és például a terhesség alatti hányások csillapítására is használható, persze használják is. Szerepet játszik a vérszegénység, az epilepsziás görcsök, a káros idegrendszeri hatások legyőzésében. Képes csökkenteni az izomgörcsöket, mert részt vesz a kálium-, és a nátriumszint szabályozásában. Elősegíti a cink felszívódását. Mérsékli a koleszterin mennyiségét, szerepe van a zsírsavak lebontásában és amint korábban már említettem, tagja a homocisztein ellenes “négyes-fogatnak”. Részt vesz az ellenanyagok és a vörösvértestek képzésében, gátolja a bőr- és az idegi eredetű betegségek kialakulását. Megtalálható a fényezetlen, hántolatlan rizsben, halban, borsóban, májban, brokkoliban, céklában, uborkában, lencsében, teljes kiőrlésű barna- és rozskenyérben. A fehér kenyér nem tartalmaz B6 vitamint. A B-vitaminok felsorolásából gyakran kimarad a folsav, jóllehet nélkülözhetetlen a vérlemez-, a vörösvértestképzésben és a sejten belüli anyagcserében, az idegek felépítésében. Befolyásolja a gyomor-, a bél-, és a nyelv nyálkahártyájának állapotát. Legfontosabb a magzatvédő vitaminok közül, ugyanakkor meghatározza a homocisztein szintjét, ahogy azt már korábban írtam. Táplálja a bőrt, lassíthatja a haj őszülését. Hiánya vészes vérszegénységre emlékeztető betegséget okoz. Feltételezések szerint a túl sok folsav gátolja a cink érvényesülését. Hogy mikor mondhatjuk: a kelleténél több folsav van a szervezetben, nem sikerült megtudni. Mindenesetre az biztos, vízben oldódó vitaminról beszélünk, ami érzékeny a hőre. Azt olvastam, naponta 0.66 mg folsavat kell a szervezetbe juttatni, ez a mennyiség semlegesítheti a homocisztein káros hatását. Ha azt mondom, kobalamin, valószínűleg kevesen gondolnak arra, hogy a B12 következik. A vérképzés egyik fontos szereplője, emiatt hiánya vészes vérszegénységet okoz. Befolyásolja az életműködést, a szervezet fehérjeszintézisét, a növeli a koncentrálóképességet. Gyomorsavhiány esetén kimondottan ajánlott a B12. Elvben a felnőtteknek évente mindössze egy mg-ra van szükségük, míg a vészes vérszegénységben szenvedőknek havi 100 mikrogrammra. A B12 jótékony hatású hosszan tartó betegség után, ideggyulladás, általános kimerültség esetén. Túladagolás esetén a vizeletet megsárgítja. Forrásnak a nálunk kevéssé ismert, ám Japánban és Kínában több ezer éve megbecsült shií-take gombát említem, amit Távol-Keleten rákellenes, stresszoldó, immunerősítő és élethosszabbító nyersanyagként tartanak számon. Nem elérhetetlen számunkra ez a gomba, hiszen idehaza is lehet termeszteni, de szárítva, nagyobb áruházakban meg is vásárolható. B12-vitamint tartalmaz még a méz, az alma, burgonya, paradicsom, dió, hús, mogyoró, élesztő, máj, hal, búzacsíra. Bevallom, hosszú ideig nem hallottam a kolinról és az inozitról, és nyilván nem csak én vagyok így, pedig rendkívül fontos vitaminok. Képesek szétoszlatni a zsírokat, szabályozzák a koleszterinszintet, ezzel akadályozzák a vér áramlását gátló lerakodást. Támogatják a májat a méregtelenítési munkájában, több lecitin termelésére késztetik és befolyásolják az epe működését. Jótékonyan hatnak az agysejtekre, így segítik az emlékezést. A kolin szinte valamennyi fontos életműködésben szerepet játszik, mást ne említsek, mint az alvás, a vérkeringés fenntartása, a tanulás, az emésztés, a légzés, különösen az agy- és az idegek működését javíthatja. Kolin van a cikóriában, az ánizsban, a bodzavirágban, a babhéjban, a tojás sárgájában, a galagonyában. A kolin és az inozit hiánya például fokozhatja a magas vérnyomás, az érelmeszesedés kialakulását és a máj elzsírosodását. Az inozit feszültségcsökkentő, szorongásoldó, nyugtató hatású. Olajos magvakban, diólevélben, gabonafélékben, gesztenyében van a legnagyobb mennyiségben.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: